Vörös és Zöld

Almásfüzitő

Földalatti kincseink: a barlangok

Tudták, hogy a barlangoknak is van külön világnapja? Miért is ne lenne, hiszen a barlang is olyan természeti érték, amelyre érdemes felhívni a közvélemény figyelmét. Minden év június 25-én ünneplik a barlangok fenntartói és a barlangrajongók, valamint a természetre kíváncsi, azt szerető civilek és laikus érdeklődők.

Nekem a barlang vad, ősi és természetes. Persze, hiszen tudom, hogy kezdetben a sziklák repedései, üregei védték meg eleinket az időjárás viszontagságaitól, itt éltek, erről számtalan szép barlangrajz is tanúskodik. Az Altamira barlangban fedezték fel a XIX. század utolsó harmadában az első barlangrajzokat. Ezeket feltehetően kommunikációra, vagy valamilyen szertartásra használhatták egykoron.

Aggteleki cseppkőbarlang

Fotó: Horvabe https://bit.ly/2KtWcD3

 

Egy barlang lehet viszonylag kicsi is. Meglepődtem, hogy már a 2 méternél nagyobb, természetes módon létrejött üregeket is annak nevezik, amennyiben ember által járhatóak.

A barlangokat elhelyezkedésük és kialakulásuk szerint lehet csoportosítani. A Magyarországon jelenleg számon tartott 4018 barlang legtöbbje karsztbarlang, illetve olyan, amelyet a hévíz alakított ki a viszonylag könnyen oldódó mészkőben.

Tudták, hogy Tata is bővelkedik ilyen képződményekben? A város legnagyobb barlangja a Megalodus-barlang, amely nevét a Megalodus kagylóról kapta. Ez jellegzetes ősmaradványa a triász mészkőnek, amelyben a barlang képződött. A Kálváriánál bárki megfigyelheti ezeket a kb. 200 millió éves őslényeket.

A Feszty-barlang növénylenyomatos édesvízi mészkőben keletkezett. Az Angolparkban található Angyal-forrás-barlang pedig laikusként fogalmazva, tulajdonképpen egy kavics-barlang, a víz kifényesítette a barlang falát alkotó kavicsok felszínét.

Az ország legismertebb barlangja az Aggteleki cseppkőbarlang, melyen Szlovákiával osztozunk. Szépsége és egyedisége miatt 1995-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága a Világörökség részévé nyilvánította. A 25 km kiterjedésű Baradla-Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, míg a Szilicei-jégbarlang a világ, tengerszint feletti magasság alapján, legalacsonyabban fekvő jégbarlangja.

Másik nagy barlangunk délen, a Mecsekben található. Az Abaligetről elnevezett barlangnak legendája is van. Történt, hogy a törökök elől a barlangba menekültek a magyarok, ám elárulták őket. A törökök azt találták ki, hogy a legkisebb kockázatot az jelenti számukra, ha kifüstölik őket onnan. Ám fordult a kocka, mert a magyarok egy másik kijáratra leltek, és így nemcsak megmenekültek, de hátba is tudták támadni az ellenséget. Így történt vagy sem, az Abaligeti-barlang később, részben a legendának köszönhetően, nagyon népszerű lett. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1996-ban vette kezelésébe, ekkor építették ki a ma is használatos korszerű túraútvonalat.

Budapest a világ egyetlen, természetes barlangokban gazdag fővárosa. 200 körüli sziklaüreget tartanak nyilván a szakértők.

A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja, a 31 kilométeres teljes hosszból 500 méternyit a turisták is látogathatnak. Érdekesebbnél érdekesebb cseppkőalakzatairól ismert, melyek állatokra (elefánt, krokodil) hasonlítanak, de itt található a Meseország cseppkő-képződmény és a remek akusztikájú Színház-terem is.

A Szemlő-hegyi-barlang, akárcsak az előbb említett, a Budai-hegységben található, és ugyancsak a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Itt a hévíz a mészkősziklákon jellegzetes borsóköveket alakított ki, melyek szőlőfürthöz hasonló képződményt alkotnak. A barlang 1990 óta gyógyászati célokat is szolgál, kivételesen tiszta levegője a légzésszervi panaszokat enyhíti.

Szemlőhegyi barlang

Fotó: BuBiSvÍz https://bit.ly/2KwAkdD

 

A főváros egyik kiemelkedő látnivalója a Gellért-hegy Duna felőli oldalába épített Magyarok Nagyasszony-sziklatemplom. Az 1920-as években a természetes barlangot robbantással kitágították, és mellé építették a pálos rendi szerzetesek új kolostorát. A templomot a szocialista rendszer bezárta, sőt, 1960-ban betonfallal torlaszolták el a bejáratát. A ma már ismét aktív sziklatemplom külső termét 1992. június 6-án szentelték újra. Itt őrzik a pálos rend legfontosabb ereklyéjét, Remete Szent Pál lábszárcsontját.

Sziklatemplom

Fotó: Derzsi Elekes Andor https://bit.ly/2lFj1sR

 

Amikor azon töprengenek, mi legyen a hétvégi programjuk, vagy hogyan lehetne a gyerekek vakációja változatosabb, érdemes a barlangokat is felvenni a lehetőségek listájára. A hazai barlangok egytől egyig biztonságosak, és az sem utolsó szempont, hogy akármilyen rekkenő hőség van kint, a barlangok mindig kellemes, hűs levegővel várják a látogatót.

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
566 Hits
0 hozzászólás

Nem mind ócska, ami használt

Szeretjük ruhatárunkat megújítani, bútorainkat kicserélni, könyvespolcunkat érdekes könyvekkel bővíteni, mert a változatosság gyönyörködtet. Nem mások ebben a környezettudatos emberek sem. Ám ők pontosan tudják, hogy ha rendszeresen új tárgyakat vásárolnak, akkor ösztönzik ezek gyártását, aminek persze többnyire következménye valamiféle környezetszennyezés. Ezt mérsékelhetjük, ha mások által már használt dolgokat vásárolunk. Ez felelős hozzáállás a fenntartható jövő érdekében.

Senki nem szeretne visszamenni az őskorba! Nem arról van szó, hogy fogjuk vissza a termelést önmagáért, és aki új dolgokat vesz, az elvetemült gazfickó. A környezettudatos életforma sokkal inkább arra törekszik, hogy ne pazaroljunk energiát fölösleges dolgokra, mert a Föld készletei végesek, saját érdekünkben fontos, hogy jól gazdálkodjunk velük. Minden mindennel összefügg. Ha törekszünk arra, hogy amikor csak lehet, használt termékeket vásároljunk, nyilván mi magunk sem fogjuk kidobni azokat a tárgyakat, amelyekre már nincs szükségünk. Például, ha kifogytunk egy régi ruhánkból, kiolvastunk egy könyvet, amit bizonyosan nem akarunk újra elolvasni, meguntuk a régi kávéscsészéket, a fehérek helyett színeseket szeretnénk, nem dobjuk a kukába, hanem eladjuk, vagy elajándékozzuk.

Van más összefüggés is! A környezetbarát személet természetes része, hogy vigyázunk a minket körülvevő tárgyakra, ápoljuk és gondozzuk azokat, amíg nálunk vannak, hogy nekünk is minél tovább örömünk legyen bennük, és ha tovább kell adnunk, más is szívesen használja. A használt nem egyenlő az ócskával, lehordottal, divatjamúlttal. Még csak azt sem jelenti, hogy nem futná újra.

Ha változatosan szeretnének öltözködni, a zöld szemléletű embereknek elég nehéz dolga van. Kevés ruhamárka figyel oda a környezetbarát gyártásra. Viszont amikor használt ruhát vásárolunk, ha nem is teljes mértékben, de megspóroljuk az új ruha elkészítéséhez szükséges vegyi szennyezést. Hogy kiszűrhessük, melyik ruhadarabot érdemes használtan megvenni, ahhoz elég egy alapos átnézés. Nem minden használtruha-bolt egyforma, érdemes megnézni többet, hogy kiderüljön, hol lehet minőségi, divatos darabokat vásárolni.

Lakásunkat is újratervezhetjük használt bútorokkal. Nem csak százéves, dédi korabeli, vagy éppen a hatvanas években általános szocreál darabokba futhatunk bele, hanem sok esetben moderneket is vásárolhatunk. Ha egy-egy bútordarab sérült, ma már az interneten számos jó tanácsot kaphatunk, hogy akár saját barkácsműhely nélkül is fel tudjuk újítani, át tudjuk alakítani.

Használati tárgyakat, sőt játékot és könyveket is vásárolhatunk használtan. Plüssmackó, játékautó vagy építőkocka, csupa olyan tárgy, amelyik egy-két hónap vagy év alatt fölösleges kacattá válik egy-egy otthonban. Miért ne hozhatna örömöt egy másik gyereknek, akinek korban éppen megfelelő lenne.

A használt könyveknek külön kultúrája van. Az antikváriumok tele vannak jobbnál jobb olvasnivalókkal, sőt, különleges kiadásokba, már újonnan nem kapható darabokba, vagy akár régi dedikált példányokba is belefuthatunk.

A használt tárgyak egyik járulékos nagy előnye, hogy többnyire kedvezőbb az áruk, persze nem a régiségek esetében. De a sportszereknél igen! A sportolás elkezdésére általában számos kifogásunk van. Az egyik leggyakoribb, hogy drága a szükséges eszközök beszerzése, hiszen egy bicikli, kajak, sziklamászó vagy túrafelszerelés megvásárlásához igencsak mélyre kell nyúlnunk a zsebünkbe. Érdemes ilyenkor a használt eszközök között keresgélni.

Az autóknál már évek óta sokan úgy gondolják, hogy fölösleges luxus új autót venni, mert a telepről kihajtva az autó azonnal veszít az értékéből 20-30 százalékot. Minek kidobni azt a pár milliót az ablakon, amikor egy néhány éves használt autó szinte pontosan azt tudja, amit egy új?

Jó lenne, ha ez a szemlélet általános lenne más tárgyaknál is, és senki nem rekedne meg annál a régimódi nézetnél, hogy a használt az ócska, és ki kell dobni.

Tovább a teljes bejegyzéshez
632 Hits
0 hozzászólás

Eurázsiai hód: a fanyűvő vízi emlős

A hódfélék családjának két faja van, egyik a nálunk is élő eurázsiai hód, a másik az Atlanti-óceánon túl őshonos kanadai hód. A kettő közül a kontinensünkön élő faj a nagyobb termetű. Skóciától Mongóliáig a legtöbb országban fellelhető, de a hidegebb területeket (Skandinávia, Balti államok, Oroszország stb.) jobban kedveli. Az eurázsiai hód (amely európai vagy közönséges hód néven is ismert) a legnagyobb termetű rágcsáló Európában. A 19. században az állomány a természetes európai élőhelyein nagyon lecsökkent, mert módszeresen vadásztak rájuk részben húsuk, prémjük és pézsmájuk miatt, részben, mert „fanyűvő” táplálkozási szokásaik miatt kártékonynak tartották. Magyarországon, természetes élőhelyen, közel 150 évig egyáltalán nem élt hód. Az 1920-as években indult európai visszatelepítési hullám a század utolsó két évtizedére Magyarországra szintén elért, ennek és a védelmi intézkedéseknek köszönhetően, mára növekedőben van a számuk itthon is. 2004 óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető chippel látnak el.

Az európai hód testtömege 20-33 kg, testhossza 75-100 cm. Jellegzetes pikkelyes farka testhossza harmadát, sőt felét is elérheti, így nem ritka a közel másfél méteres hód sem. Barna bundája alkalmazkodott a vízi élethez, a tömött, selymes szőrme teljes mértékben vízálló. A bundáját a hód folyamatosan karbantartja, a testén lévő két szagmirigy segítségével gondoskodik a tartós impregnálásról. Hogy víz ne kerüljön szervezetébe, orrát és fülét egy bőrlebennyel le tudja zárni. A gyors és magabiztos úszást biztosítja a lábujjait (a vízi madarakhoz hasonlóan) összekötő hártya.

A katolikus vallás a hódhúst a 15. században böjti időben is fogyaszthatóvá nyilvánította azon az elven, hogy hallal táplálkozik, így a hallal egy lényegűvé válik. Ám ebben tévedtek, a hód növényevő. Az európai hód a vízpart legfeljebb 40-50 méteres, még inkább 10-20 méteres szélességében szerzi be kizárólag növényi eredetű táplálékát. Elsősorban a lágyszárúakat kedveli, legfőbb csemegéje a vízitök. Télen a fák kérgét rágcsálja. Leginkább az 5 cm-nél kisebb átmérőjű puhafákat kedveli, de nem riad vissza a vastagabb, 60-80 cm-es példányoktól sem. A táplálékszerzés mellett fogaik karbantartására is szolgál a rágcsálás, mert gyorsan kopó metszőfogai folyamatosan nőnek. Ha télen befagy a víz tükre, a nyáron elraktározott táplálékból tartja fenn magát. Kevés természetes ellensége van.

Sok hit és tévhit övezi a hódokat: megrágott és kidöntött fák, folyókat elzáró gátak. A rajzfilmekben-filmekben látható gátak és hódvárak a kanadai rokonok munkáját dicséri. Az eurázsiai hód élőhelye nem a fából épített gát, hanem a víz partfalába ásott alagútrendszer. A tíz méter körüli folyosók bejárata a vízből nyílik, a lakóodú természetesen a víz szintje fölött helyezkedik el. Számos más állathoz hasonlóan területét kijelöli, és sajátjának tekinti. Ritkán költöznek. A hódlakban három generáció él egymás mellett, a párok monogámok.

A hideg hónapok a hód esetében nem téli álommal telnek el, ez a szaporodás időszaka. A hód, mint minden emlős, elevenszülő. A nőstények 50-70%-a szül évente 1 vagy 2 utódot. Az újszülöttek szőrösen jönnek a világra, és 2 óra elteltével már úszni is tudnak, bár otthonukat nem hagyják el. Anyjuk három hónapos korukig szoptatja őket. Bár már 16 naposan elkezdenek fakérget rágni, csak egy hónapos koruktól kezdve fogyasztanak szilárd táplálékot.

Szeressük, vagy ne szeressük a hódokat?

Mi a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nél kifejezetten örültünk, amikor a VII-es vörösiszaptározó melletti Fényes-patakban az elmúlt években megjelent néhány hód. Mivel ezek az állatok csak tiszta vízben élnek, így természetes módon igazolják, amit a számok és a rendszeres hatósági ellenőrzések is bizonyítanak, hogy rekultivációs munkánkat jól végezzük.

Aki viszont nem kedveli a hódokat, mert fáit félti, az is élhet velük békében. A legegyszerűbb megoldás, ha elkerítjük a fás területet, persze figyelve arra, hogy a kerítés mélyen a földben is folytatódjon, mert a hódok kiválóan ásnak. Ha nem egy erdőt akarunk elkeríteni, csak néhány fát megóvni, akkor a fákat is körbekeríthetjük hálóval, vagy erre kifejlesztett, speciális hódriasztó anyagokkal bekenhetjük a kérgüket. Esetleg helyezzünk ki a hódoknak faforgácsot, vagy hagyjunk a területen néhány kidöntött fát!

A hódbarát eljárás azért is javasolt, mert Magyarországon az európai hód védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1178 Hits
0 hozzászólás

Igazi majális-hangulatban telt a Füzitői Napok szombati eseménye

Sokak örömére idén sem maradt el a szokásos, gyereknapra időzített falunap az almásfüzitői Szabadidőparkban, ismét gyerekzsivajtól volt hangos a környék az utolsó májusi szombaton. A Füzitői Napok programkínálata most sem okozott csalódást. A szikrázó napsütésben kilátogató családok minden tagja találhatott kedvére való programot.

Az eseményt Beró László, Almásfüzitő polgármestere nyitotta meg, majd a rövid köszöntést követően a testvértelepülések képviselői üdvözölték a szép számban összegyűlt almásfüzitőieket. Szép hagyomány, hogy ilyenkor a polgármester átadja a község díszpolgára és a Városért díjakat azoknak, akik az elmúlt évben kiemelkedően sokat tettek a településért.

Ekkor már igazán nagy volt már a sürgés-forgás a színpad körül, a fellépésre készülő gyerekek izgatottan várták, hogy bemutathassák programjukat. Az előadások sorát a Sün Balázs Óvoda kezdte. Ezúttal felvidéki népi játékokat és dalokat adtak elő a közönségnek. A Tekeredik a kígyó vagy a Száz forint a csibe ára tánc és ének jó kedvre derítette nem csak a szülőket, rokonokat, hanem a teljes nézősereget. Az óvodásokat a Fekete István Általános Iskola diákjai követték, és ők is nagy sikert arattak.

Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) egyik programja már hagyománnyá vált, a sátrunkban minden évben adott témában rajzolhattak a gyerekek, és a legjobbakat meg is jutalmaztuk. Idén szélesebb körnek megnyitottuk a lehetőséget, hogy részt vegyenek a rajzversenyen. Már hónapokkal a Füzitői Napok előtt kiírtunk egy rajzpályázatot, sőt, a nagyobbakra gondolva, fotó és videó pályázatot is a Vörös és Zöld blogomon. A pályázatot Almásfüzitőn meg is hirdettük, a beérkezett anyagokat három tagú zsűri bírálta el. Közönségdíjat is hirdettünk, a beérkezett anyagokra a Vörös és Zöld Facebook-oldalán lehetett szavazni. A legjobb pályázatokat készítő gyerekek szombaton, a színpadon vehették át megérdemelt nyereményeiket.

A díjátadó után folytatódott a zenés műsor. Különleges színfoltot jelentett a Boquilla Negra fúvószenekar, akik az interbellikus swing és jazz zenét művelik. Az előadás annyira hangulatos volt, hogy sokszor úgy éreztem, időutazáson veszek részt a múlt század húszas éveibe. A délelőtti műsort Hamza Viktória zárta, aki a közönség nagy örömére lovasbemutatót tartott. A ló hátán lovaglástól, az összehangolt, már-már táncszerű koreográfiáig, mindent láthattunk, amiről el sem hittük volna, hogy ló képes rá.

Egy órakor a Jó ebédhez szól a nóta műsor vette kezdetét, és nem sokkal később kihirdették a főzőverseny eredményét. Délután a Szeva együttes szolgáltatta a talpalávalót, amit a várva várt habparti követett. A hőségben sok gyerek és felnőtt hűtötte le magát a tűzoltóság által szolgáltatott habban. A Liget Line Dance vadnyugati hangulatot teremtett country zenéjével. Az est tetőpontja a népszerű Szabyest Youtube-sztár és Dorina előadása volt.

A TKV ebben az évben is tematikus játékokkal készült erre a rendezvényre. A környezetvédelem ügye iránt elkötelezett cégként mindig ilyen tematikájú programokkal voltunk jelen a Füzitői Napokon, idén viszont nagyobb hangsúlyt fektettünk a gyakorlati oldalra, alapvetően az újrahasznosítás fontosságára. A gyerekek cipős dobozból csocsóasztalt készíthettek, a doboz tetejéből pedig falra akasztható képeket. Kis maradék anyagokból poháralátétet gyárthattak egy mini szövőszéken.

Sikeres volt a kirakós-sorozatunk. Hat-hat madár és növény fotójával – amelyekről korábban a blogomon is írtam –, gyönyörű kirakóst készítettünk. A gyerekek szívesen elpepecseltek a csodaszép képekkel.

Nagyon jó hallani, hogy kicsik és nagyobbak évről évre egyre ügyesebben válaszolnak a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos kérdéseinkre. Ezeket mindig játékos formában fogalmazzuk meg természetesen, most egy szép színes táblán, a megfelelő szelektív gyűjtőre kellett helyezniük a játékosoknak a hulladékokat ábrázoló kis hűtőmágneseket.

Nem maradt el a jutalom sem. Aki egy tárgyat elkészített, vagy sikerrel megoldott egy feladatot, megforgathatta a szerencsekerekünket, és aki jól pörgetett, kis ajándékot nyert.

Újdonság volt idén, és nagy sikert aratott a kicsi gyerekeknek szánt két játékmarkoló-gép, amellyel homokot rendezhettek az arra kijelölt területen. A játékgépek mellett a helyszínre szállítottunk egy igazi markológépet is, sok, többnyire fiúgyermek élvezettel ült be a vezetőfülkébe, és elképzelte, hogy működteti, hatalmas földhalmokat megmozgatva.

A részvételünk egyik hagyományos eleme a Füzitői Napokon, hogy a sátrunkban valódi fazekaskorongon, igazi agyagból, mindenféle tárgyakat, vázát, kancsót, tálakat, lehet készíteni. Mindenki nagyon csalódott lenne, ha ezt egyik évben elhagynánk, így aztán most is lehetett nálunk korongozni a végtelen türelmű és kedves fazekasok segítségével.

Jó kis nap volt!

Tovább a teljes bejegyzéshez
390 Hits
0 hozzászólás

Adjuk vissza a természetnek, ami az övé! Komposztáljunk!

A növényi hulladék leginkább környezetbarát újrahasznosítása a komposztálás. Sokan nem tudják mit is fed ez a kompótra emlékeztető szó, vagy nincsenek tisztában azzal, mit lehet, vagy mit érdemes komposztálni, és hogyan.

A komposztálás biológiai oxidáció, ennek során a természet (ennek részeként néhány földlakó organizmus) lebontja a hulladékot, legyen az lehullott falevél, krumplihéj vagy egyéb szerves anyag. A biológiai folyamat során a hulladék szilárd, morzsalékos, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú, humuszhoz hasonló anyaggá, sőt részben humusszá alakul át. Azaz kiváló tápanyag kertünknek – ha ezt a természetes anyagot használjuk, növényeink elégedettek lesznek és örömmel növekednek.

Az emberiség régóta komposztál, az egykori gazdaságokban nem volt kérdés, hogy újrahasznosítják-e a hulladékot. Elsősorban a termőföld minőségének javítására használták fel akkor is a komposztot. Változott a világ. Sokan messze kerültek a falusi vagy farmergazdálkodástól. Vannak, akiknek bár van házuk vidéken, viszonylag nagy kerttel, ám a városban az iparban vagy a szolgáltató szektorban dolgoznak, nem művelik a földjüket. Sokan vettek nyaralót úgy, hogy előtte soha nem gazdálkodtak, és meg sem fordult a fejükben, hogy a komposztálás hasznos lehet a kertben.

Részben a szabályozóknak, törvényi kötelezettségeknek, részben a környezettudatos életszemlélet terjedésének köszönhetően manapság sokan kezdtek komposztálni, vagy van ilyen tervük a jövőre. Komoly érv a komposztálás mellett, hogy szinte semmibe nem kerül, és szállítani sem kell a kész tápanyagot. Nagy beruházásra sincs szükség hozzá. Mindössze néhány összetevő kell, mint például komposztálható hulladék, oxigén, víz, és persze egy jó lapát és rosta, valamint türelem és idő.

Ma már tudatosan állíthatunk össze különböző összetételű komposztot. Kertes házakban ez könnyű, hiszen a hely adott, van levegő és esővíz, a kertből és a konyhából pedig folyamatosan érkezik a nyersanyag. Nincs más dolgunk, csak építenünk kell egy keretet, ez a legegyszerűbb megoldás, és nap mint nap tölthetjük bele a szerves hulladékot. A munka nagyját elvégzi a természet. Ilyen egyszerű. Aki pedig úgy érzi, hogy mégsem egyszerű, számos weboldal segít abban, hogy megtudja, pontosan mi a teendője. Például ez.

Azt azonban mindenkinek érdemes tudnia, még ha nincs is komposztálója, hogy pontosan mi kerülhet a komposztba. Miért gondolom ezt? Szerintem ez is segít abban, hogy tudatosan bánjunk a környezetünkben termelődő hulladékkal. Ami a természetből származó szerves anyag, azt a természet gond nélkül le is bontja. Így almacsutkát, uborkahéjat vagy a saláta külső leveleit nyugodtan bedobhatjuk a komposztba. A tea filter mindenestül komposztálható, hiszen a teafű növény, és a szűrő anyagát is természetbarát anyagból készítik. A kávézacc szintén kiváló alapanyag, és oda való a tojás héja is, de ezt a gyorsabb lebomlás érdekében törjük össze, mivel az apróbb darabkák nagyobb felületen indulnak oszlásnak.

A hétköznapi háztartásból számos hulladék kerülhet a komposztba, melyek maradéktalanul lebomlanak. Ilyen például a hervadt virág vagy az elöregedett virágföld. Vannak növények, melyek csak feldarabolva kerülhetnek a komposztládába, mert újból kihajthatnak a tápanyagban gazdag földben. A porszívó porzsákjának tartalma, valamint a fahamu vagy a faforgács is jó helyen van a komposztban. Mértékkel, de belekerülhetnek hétköznapi papírtárgyak, például a tojástartó vagy a papírzacskó. Fontos, hogy a papíron ne legyen műanyag vagy alumínium fóliás bevonat, mert ez utóbbi anyagok nem bomlanak le, csak nagyon sok idő alatt. Lehet, hogy többen meglepődnek, de a növényevő háziállatok ürülékét is bátran a komposztba dobhatjuk.

Viszont ne kerüljön bele főtt ételmaradék, mert kártevők jelenhetnek meg értékes humuszunkban. Ugyan ebből az okból ne dobjunk semmilyen húst, csontot oda! Vegyszerrel kezelt növényeket se komposztáljunk, azok ugyanis továbbadják a kémiai anyagokat a „következő generációnak”.

Aki nem kertes házban lakik, annak sem kell kimaradnia a komposztálásból! Egy társasház udvara is lehetőséget ad erre, ha a lakóközösség egyetért vele. Ha pedig elég eltökélt valaki, akár a lakásban is komposztálhat. Nem kell hozzá más csak egy gilisztaláda és pár száz vörös giliszta. Mivel egy giliszta egy nap testsúlyának felével megegyező hulladékot tud átalakítani humusszá, egy kiló giliszta egy nap alatt fél kilónyi hulladéktól szabadíthat meg bennünket. Az eljárás néha embert próbáló lehet, de a bátrabbak itt olvashatnak többet a módszerről.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2096 Hits
0 hozzászólás

Idén először tartják meg a méhek világnapját

Kis méhek! kerteken,
Mezőkön, berkeken
Mit futtok sok veszéllyel?
A friss forrásokra,
Az új virágokra
Repkedvén szerteszéjjel?
Mennyi sok munkával
És időjártával
Gyűjthettek egy kis mézet?

 

 

Így áradozik Csokonai Vitéz Mihály A méhekhez című versében a virágport gyűjtő kis rovarokról. De rajongásával nincs egyedül, hazánkban évek óta egy egész napot szenteltek a méheknek. Először 1994-ben, a tavaszi virágzás kezdetén, április 30-án szervezték meg a méhek napját. Idén pedig május 20-án az egész világ megünnepli az apró szárnyasokat. Miért szeretjük a méheket, és miért tartja a világ fontosnak, hogy felhívják rájuk a figyelmet?

 

Az egyik ok mindenképpen az aggodalom. Az utóbbi években sok írás jelent meg arról, hogy, részben a növényvédő szerek terjedése miatt, részben ismeretlen okokból, a világ méhállománya közel 20 százalékkal csökkent, és ez a tendencia nem állt meg. Ha pedig ilyen tempóban pusztulnak, előbb-utóbb a kihalás fenyegeti őket – és így minket, embereket is. A virágok megtermékenyítése nélkül ugyanis az emberi faj sem lenne sokkal hosszabb életű a méheknél.

 

A méhek beporzó munkája nélkül nem lenne élet a Földön! Ez nem túlzás! Vagy csak egy kicsikét az. A növényvilág nagy százaléka ugyanis ezekre a szorgos beporzó-munkásokra bízza fennmaradását, terjeszkedését. Van olyan növény, amelyik a szélre vagy a vízre bízza a feladatot, de a leghatékonyabb mégis a rovarok általi beporzás. A virágok illatos, színes és tápláló nektárt termelnek, ez odavonzva a méheket, melyek virágról virágra szállva célba juttatják a megtermékenyítő virágport.

 

A méhpusztulás Kínában olyan tragikus méreteket öltött, hogy a gyümölcsfák egy részét emberek porozzák be ecsetekkel. Nem hiszem, hogy ez a járható út, inkább megoldást kell találni arra, hogyan állítható meg az állományok pusztulása. Egy világnap jó alkalom, hogy ez a téma fókuszba kerüljön.

 

A méh az egyetlen rovarfaj a Földön, amely az ember számára élelmet gyárt. A növényi nektárból és nedvekből készített édes mézet az emberiség ősidők óta használja tápláló csemegeként, valamint gyógyhatása miatt. Vitamin- és enzimtartalma alkalmassá teszi, hogy segítsen a szívbetegségekben, jó gyomor- és légcsőhurutra, de allergia esetén is hasznos szolgálatot tesz.

 

A méheket a jól szervezettség és a szorgalmas munka szinonimájaként szoktuk emlegetni, ami csöppet sem véletlen. A méhtársadalomban minden egyednek megvan a maga szerepe. A család legkülönlegesebb tagja, a királynő, 5 évet tölt a família élén. A herék feladata az anyaméh megtermékenyítésére korlátozódik. Kikelésük után 38 nappal már ivarérettek, életük néhány hónapig tart, a legnagyobb méhcsaládokban 200 here gondoskodik a fajfenntartásról. A dolgozók képezik a népesség nagy tömegét. Télen tízezer, nyáron negyvenezer munkás repked virágról virágra. Rajzás előtt akár nyolcvanezresre is duzzadhat a család.

 

A szaporulat a méhcsalád egyetlen nőtagján, a királynőn múlik, amelyik naponta 3000 petét is képes lerakni. A pete három nap után kikel. Az így keletkezett álcát a dajkák etetik méhpempővel további három napig. Ezután ezek lépsejtekbe bábozódnak, amit az építők lezárnak. A 12 napig tartó növekedés után a dolgozó méh maga töri ki a falat, és neki is lát első feladatának, ami az álcák etetése. A dolgozók később építői feladatokat kapnak. 18 naposan már őrző-védő szolgálatban munkálkodnak, 22 naposan pedig főállásban virágport és nektárt gyűjtenek egészen életük végéig, ami általában 44 napig tart összesen.

 

Szorgosságukat jó szemlélteti, hogy egy kilogramm méz előállításához 2-5 millió virágot kell meglátogatniuk. Szinte felfoghatatlan! Ezért ha mézet eszünk, jusson eszünkbe, milyen csodás kincs birtokában vagyunk! Ha pedig egy méhecskével találkozunk, gondoljunk a világ ökoszisztémájában betöltött fontos szerepére! Ha pedig kertünk van, ne használjunk a méhekre káros növényvédő szereket!

 

 

Tovább a teljes bejegyzéshez
1104 Hits
0 hozzászólás

Kézzel vagy géppel? Ez itt a kérdés!

Egyeseknek meditáció, másoknak undorító házimunka, megint másoknak egészségügyi kérdés a mosogatás. Bárminek is tekintjük, valahogy meg kell tisztítani az életmaradékos edényeket, nem vehetünk minden étkezéshez új étkészletet! Az idők során új és új megoldások jelentek meg, ma már a legtöbb helyen meleg víz folyik a csapból, nem kell dézsában vizet forralni, egyre hatékonyabbak a mosogatószerek, készen vásárolhatók speciális mosogatószivacsok. Ki ki eldöntheti, számára mi a legmegfelelőbb módszer. A mosogatás modernkori nagy kérdése, hogy mosogatógéppel vagy klasszikus kézi mosogatással tisztítsuk meg edényeinket? A következőkben több szempont alapján körüljárom a problémát.

Mindenki másként mosogat pénze, ideje, energiája, tisztasági elvei szerint. Környezetünk szempontjából az elhasznált vízmennyiség a legfontosabb kérdés. Mosogathatunk folyó vízzel, a mosogatómedence tálcájában vagy egy tálban is. A folyamatosan nyitott vízcsapot csak kis mennyiségű edény elmosásához ajánlom, hiszen több edény esetén rengeteg víz folyik el üresjáratban. Amennyiben mégis ragaszkodunk ehhez a módszerhez, akkor is van takarékosabb megoldás. Egy perlátor beszerzése pár száz forintunkba kerül, de sokat spórolhatunk vele mind pénztárcánknak, mind környezetünknek. Mivel ez az eszköz szétoszlatja a kifolyó vízsugarat, 50-70%-kal kevesebb vízzel is ugyanolyan hatékonyan tudunk mosogatni.

Ha mosogatószeres vízben mosogatunk, napi 20-30 liter vizet is megtakaríthatunk. A víz ára literenként 0,22 forint, az évente körülbelül 2 ezer forintot jelent. Ez persze nem sok, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy így évente 9 ezer literrel kevesebb vizet kell megtisztítani háztartásonként. Ez pedig már nem kevés, különösen, ha sokan váltanának át a folyóvizes mosogatásról.

Egy bonni egyetem kutatói érdekes kísérletet folytattak. A vállalkozó szellemű 113 kísérleti alanynak ugyanannyi szennyes edényt adtak elmosogatásra, akik szabadon választhattak, hogyan tisztítják meg ezeket. Mint kiderült, nincs két ember, aki ugyanúgy járt volna el. Az edények tisztaságát a kísérlet vezetői a művelet után 1-10 skálán értékelték, és ebből kiderült, hogy a végeredmény nem függ sem a mosogató személy nemétől, vagy nemzetiségétől, sőt, az edények tisztasága nem volt arányos a műveletre fordított vízmennyiséggel sem! Mindegy, hogy szivacsot vagy rongyot alkalmazunk, balról jobbra dörzsöljük a tányért vagy fordítva, csak az a kérdés, hogy mennyire vagyunk türelmesek, alaposak, és jó-e a szemünk. Egy valami azonban egyértelműen bizonyítást nyert: vízfogyasztásban a legügyesebb mosogatók sem vehették fel a versenyt a modern mosogatógépekkel.

Egy AAA besorolású mosogatógép hatod annyi vizet és kevesebb mosogatószert használ el, mint az, aki kézzel mosogat. Az új, modern mosogatógép-tabletták kiválóan elbánnak a szennyeződésekkel, semmivel nem rosszabbak, mint a kézi mosogatószerek. Ha figyelünk környezetünkre, és miért ne tennénk, hiszen ez mindannyiunk érdeke, nos, ez esetben fontos, hogy ne a foszfátos, vegyszeres szereket használjuk, hanem inkább a természetes összetevőkből állókat. Az eredmény ugyanaz lesz, de az utóbbiak lebomlanak úgy, hogy közben nem károsítják a környezetet.

Az energiatakarékosság is fontos szempont. Ha a vizet fel kell melegítenünk, az legtöbb esetben nagyobb költséggel jár, mintha a mosogatógép tenné ezt. A mosogatáshoz emellett általában fényre, azaz világításra is szükség van, ami tovább emelheti a kiadásokat. És a mosogatással töltött idő is lényeges szempont. Ha minden nap csak 15 percet foglalkozunk mosogatással, az éves szinten 91 órát jelent, ami nem kevés. Mindez amellett szól, hogy vegyünk mosogatógépet, legalább is, ha van rá hely a konyhánkban.

Még nem említettem persze egy igen fontos szempontot. A mosogatógép árát. Bizony, ha csupán anyagilag számoljuk, a mosogatógép ára soha nem fog megtérülni. Igaz, amikor autót vagy egy bútort veszünk, akkor is tudjuk, hogy az a kiadás nem megtérülő befektetés, hanem többnyire egy kényelmi beruházás. Egy minőségi mosogatógép 80-100 ezer forintba kerül. Ez nagy kiadás, de sokáig jó szolgálatot tehet, kényelmesebbé teszi életünket, és nem utolsó sorban jobban óvja környezetünket, mint a hagyományos mosogatás.

Tovább a teljes bejegyzéshez
3329 Hits
0 hozzászólás

Legendás madarunk, a kerecsensólyom

Legendás, mert valószínűleg a magyar mondavilág egyik fontos szimbólumának, a turulnak mintájául szolgál. Igaz, ebben a kutatók véleménye megoszlik. A turul előképe a leggyakoribb feltételezések szerint az altáj sólyom, a szirti sas vagy a kerecsensólyom volt. Bár a sas-sólyom vita teljes bizonyossággal ma sem dönthető el, több érv szól a sólyom mellett, így a nyelv is. Az ősi magyar nyelv a sólymok különböző fajtáira ugyanis három nevet használt a kerecsen és a zongor mellett a turult.

A turul egyik megjelenése a magyar hitvilágban Emeséhez köthető. A madár álmában jelent meg, és hozta hírül, hogy fia, Álmos minden eddigi vezérnél nagyobb lesz. A másik előfordulása honfoglalásunkhoz kötődik. Eszerint a turulmadár a Levédiában tartózkodó magyarok fejedelmének álmában jelent meg, figyelmeztetve őt, hogy népével együtt el kell hagyniuk addigi otthonukat, kövessék röptét, mutatja majd az utat, merre induljanak. A legenda szerint ahányszor eltűnt a turul, a magyarok letelepedtek, mikor a madár ismét megjelent, követték útját. Mivel Pannóniában többé nem látták, így a mai Magyarország területén maradtak. Ez a valósággal annyiban egyezhet, hogy a Kárpát-medence valóban a kerecsensólyom élőhelyének nyugati széle.

Őshazája Eurázsia, de a vonuló példányok eljutnak Afrikába is. Elterjedése egybeesik kedvenc eledelének, az ürgének az előfordulásával. A kerecsensólyom idős példányai egész évben költőterületükön maradnak, de a fiatalok körében gyakori a vándorlás. Nem ritka, hogy télre délebbre vonulnak.

Magyarországon megritkult az állomány. A század elején szórványosan az egész ország területén látható volt, napjainkban a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl az otthona. Mivel ragadozó, kedveli a ritkás erdőket, ligeteket és vizeink ártereit. Nem épít fészket, más madarak: varjak, hollók, sasok elhagyott otthonát veszi át.

A sólyompár január-februárban kezdi meg nászrepülését. A tojó márciusban rakja le a 3-5 tojásból álló fészekaljat. Miután a második tojás is a helyére kerül, a tojó megkezdi a 32 napig tartó kotlást. Amikor a fiókák kikeltek, az anya eteti őket, de a hím jár el vadászni, ő hozza házhoz az eleséget. A kicsik hat hét alatt tanulnak meg repülni. A fészek elhagyása után egy 2-3 hetes vadásztanfolyam kezdődik, melyben az oktatók a szülők. Egy év után a tojók már képesek a tojásrakásra, a hímek viszont csak kétéves korukra válnak ivaréretté. A sólymok hűségesek, a pár egész élethosszig együtt marad.

Már említettem, hogy a kerecsensólyom ragadozó madár, kedvenc tápláléka pedig az ürge. Ám télen erről le kell mondaniuk, mert az ürgék téli álmot alszanak. Így ha éves szinten tekintjük, a kerecsensólymok legfőbb zsákmányállata a galamb. A téli szűkös felhozatal idején vadászterületükön kívül is ejtenek el állatokat, és az is előfordul, hogy párban indulnak vadászkörútra. Ínségesebb időkben akár sasok vagy más ragadozó madarak elől is elorozzák a prédát.

Az Európai Unió nagyszabású környezetvédelmi programot hozott létre LIFE néven, ennek egyik projektje a Kárpát-medencében és környékén élő kerecsensólyom-állomány védelme volt. A 2006-2010 között lezajlott projektben Magyarország és Szlovákia vett részt. A sikereket illetően elég annyit említeni, hogy a magyarországi létszámot sikerült négy év alatt 75%-kal megnövelni. Így vált hazánk az egyetlen ország, ahol az állomány bővülő tendenciát mutat: jelenleg 150 pár költ itthon. A kerecsensólyom nálunk fokozottan védett fajnak számít, eszmei értéke 1 millió forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
4673 Hits
0 hozzászólás

EU-s küldöttség látogatott az almásfüzitői vörösiszap-tározókra

Április 19-én, csütörtökön, egy tanulmányúton járó Európai Uniós delegációt köszönthettünk az almásfüzitői tározókon. A szakemberek tizenkét különböző európai országból érkeztek. Minden évben két országba látogatnak el, így került idén sorra Magyarország. Kétnapos látogatásuk során több helyszínre, például Süttő mellett Almásfüzitőre is ellátogattak.

Az EuroGeoSurveys (EGS) szervezetet azért hozták létre, hogy lehetséges új nyersanyagforrásokat kutassanak fel Európában. Az uniós filozófia mindenben a környezetkímélő megoldásokat keresi, a bányászat területén sincs ez másképp. Az EGS arra keres választ, hogyan nyerhetünk ki minél több nyersanyagot anélkül, hogy környezetünket tönkretennénk, vagy jelentősen károsítanánk. Ezen túl megoldást szeretnének találni olyan problémákra is, mint a termőföldek elszikesedése, vagy a vizek tisztán tartása. A szervezeten belül az úgynevezett Ásványi Nyersanyag Szakértői Munkacsoport (Mineral Expert Resources Group – MERG) feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, hogyan tudjuk ásványkincseinket a leghatékonyabban felhasználni.

A munkacsoport számára a hatékonyság része, hogy a bányászat környezetbarát legyen, a vele járó emberi beavatkozás ne rombolja a környező természeti adottságokat. Például jelentősen csökkenthetjük a környezetterhelést azzal, ha nem a Föld kincseit termeljük ki, hanem másodlagos nyersanyagokat hasznosítunk.

A MERG elsődleges- és másodlagosnyersanyag-kitermelési lehetőségeket is vizsgál. Elsődleges nyersanyagnak számít mindaz, amelyeket a föld kőzetéből bányászattal termelnek ki, mint például a vasérc, vagy a bauxit. Másodlagos nyersanyag az, ami az elsődleges nyersanyagok kitermelése során keletkezik, de további feldolgozásáig bányászati hulladékként halmozunk fel. Ilyen például a vörösiszap. Ez a timföldgyártás során keletkező melléktermék rengeteg hasznos anyagot tartalmaz, ezért jelentős másodlagos nyersanyagnak számít.

Már a bauxit maga is a földkéreg átlagánál nagyobb koncentrációban tartalmazza az alumínium mellett föld- és ritka földfémeket, de ez utóbbiak koncentrációja az alumínium kivonását követően tovább emelkedik, és akár több százszorosára dúsulva, értékes nyersanyaggá teszi a korábban pusztán hulladéknak tekintett anyagot.

A ritka fémek a XXI. század technológiájának nyersanyagai. Csak néhány példát sorolok fel:

-          - a szkandium-alumínium ötvözet, amely jelentősen nagyobb szilárdságú, mint önmagában az alumínium, forradalmasította a repülőgépipart, mert ezzel az anyaggal könnyebb és erősebb gépeket tudtak alkotni;

-          - a szamárium és az európium a lézerek fontos alkotóeleme, a gép- és autóiparban a robotok ilyen lézerek segítségével hegesztenek, de mint tudjuk, lézert használ például az orvostudomány is egyes műtéti eljárásokban;

-          - az ittrium az egyre gyakrabban használt LED-ekben ott van szinte minden háztartásban.

A bauxitmaradékok számos alkotórészének kinyerését már műszakilag megoldották, sőt egyes technológiákat már félüzemi vagy ipari méretben is kipróbáltak, ami arra utal, hogy a vörösiszap teljes feldolgozása a közeljövőben megvalósulhat. Almásfüzitőn a vörösiszap gátakkal körülvéve és ma már jórészt másfél méter vastag fedőréteggel borítva várja sorsát. Ha az újrahasznosítás technológiája eléri a kívánt hatékonyságot, az itt tárolt anyag, eredeti állapotában megőrizve, könnyen feldolgozhatóvá válik.

Az MERG szakértői pontos tájékoztatást és kész anyagokat kaptak az almásfüzitői vörösiszap tározókról, és ezekből kiindulva úgy találták, hogy a tározók anyagának feldolgozása fontos cél lehet az Európai Unióban is. Látogatásuk és pozitív véleményük újabb megerősítést jelentett számunkra, hogy folytassuk a vörösiszap hasznosítással kapcsolatos kutatásainkat.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2869 Hits
0 hozzászólás

A kávé nemcsak finom, de egészséges is

Fekete, finom, és minden nap fogyasztjuk? Mi az? Hát persze, hogy a sokak által imádott, ám megítélésében ellentmondásos kávé. Szerte a világon isszák, nem csak a globalizációval mindenhova eljutó kávéházláncoknak köszönhetően. Volt ideje a sokszínű feketének, hogy mindenütt megismerjék, hiszen ez egy régi sztori, a legenda szerint Kr. e. 300-ban fedezték fel Etiópiában. A jelenlegi szerepéhez hasonló módon a mai Jemen területén fogyasztották először, Európába arab közvetítéssel jutott. A fekete megítélése sokat és sokszor változott, kezdetben gyógyszerként alkalmazták, majd élvezeti cikk lett. Később a tudomány kezdte a problémákat látni benne, majd megint fordult a kocka, és manapság ismét a pozitív hatásaira hivatkoznak többnyire.

A kávé népszerű hatóanyaga a koffein néven ismert alkaloid. Az alkaloidok az agy működését befolyásoló, gyógyszerként is használatos vegyületek. Vannak élénkítő, serkentő hatásúak, van fájdalom-csillapító (kinin) és vannak eufóriát, hallucinációt is előidéző anyagok, például a kokain. Koffein a kávécserje magjában, a teacserje leveleiben és a kólafa termésében található. A kávéban 1–1,5%, a szárított fekete teában 5% koffein van. Hatása persze nem annyira drámai, mint a kábítószereké, mégis jobb, ha mértékkel fogyasztjuk. A koffein hatására felgyorsul szívműködésünk, vérkeringésünk, anyagcserénk és légzésünk, ez lehet persze jó és rossz is. Az egyértelműen örvendetes, hogy a koffein megszünteti az álmosságot, javítja hangulatunkat, és gyorsítja gondolkodásunkat. Kedvezőtlenül befolyásolja viszont a gyomor vérellátását, ezért közvetlenül étkezés után kifejezetten előnytelen a kávéfogyasztás. A kávé gyors élvezetet nyújt, öt perccel azután, hogy lenyeltük, már minden porcikánkban kimutatható a koffein jelenléte. Ám gyorsan le is cseng a hatás: körülbelül fél órára elteltével a koncentrációja csökken, és úgy három órával később már csak feleannyi koffein található szervezetünkben.

Mennyi is az annyi? Egy presszókávéban átlagban 80-120 mg koffein van, míg egy bögrényi forrázott amerikai kávéban 120-150 mg. Tíz éve egy floridai Starbucks-ban a fogyasztóvédők egy adag kávéban (közel fél liter) 564 milligramm koffeint mértek, ami már kézremegést, erős szívdobogást okoz. 600 mg elfogyasztása pedig már a koffeinmérgezés határát súrolja, ami hányingert, émelygést, szédülést és hasmenést okozhat. A koffein függőséget is okoz, így megvonáskor fejfájással, ingerlékenységgel, koncentrációs nehézségekkel kell számolnunk. Az örök jó tanács tehát itt is érvényes: csak mértékkel! Három-négy csésze kávénál (300-400 mg koffein) többet nem ajánlott egy nap elfogyasztani. Hiszen a jóból is megárt a sok.

Ma már tudjuk, hogy kezdetekben joggal gondolták gyógyszernek, ugyanis valóban van hatása egészségünkre. A kávé koffeintartalma mellett egyik legértékesebb alkotóelemei az antioxidánsok, melyek feladata az égési folyamatok gátolása/lassítása. Ezzel sejtjeink öregedését lassíthatjuk, nem csoda, hogy a szépségipar oly nagy előszeretettel használja a kávét alapanyagul.

Fejfájás esetén az egyik jó megoldás szintén a kávé lehet. A fejfájás hátterében sokszor az agy gyenge oxigénellátása állhat. A koffein hatására az erek kitágulnak, vérkeringésünk felélénkül, így az „életmentő” oxigén is könnyebben és nagyobb mennyiségben jut el neuronjainkhoz.

A Honolului Szív Program kutatás eredményei bizonyítják, és hogy napi egy csésze kávé 40-60%-ban csökkenti a férfiaknál a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét. Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben a hosszú távú programban kizárólag japán származású férfiakat vizsgáltak. A nők esetében a megelőző hatás nem ilyen egyértelmű. Egy amerikai-szingapúri kutatócsoport kimutatta, hogy intenzívebb kávéfogyasztás (napi 4-6 csésze) kb. 11-18%-kal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A kávézás mellett szóló érvek közül nem hagyható ki a hangulat-faktor. A kávézás közösségi élmény is. Beülünk a kávézóba a barátnőnkkel, vagy leülünk egy hangulatos kis cukrászda teraszára, beszélgetünk, nézelődünk, és közben megiszunk egy kapucsínót. Vagy ki ne hallotta volna egy munkahelyen a kérdést: iszunk egy kávét? És néhány kolléga közben megbeszél egymással pár fontos ügyet, vagy csak úgy csevegnek. Mert beszélgetni és kávézni jó!

Tovább a teljes bejegyzéshez
2461 Hits
0 hozzászólás

Rétegvastagítás az almásfüzitői, rekultivált VI-os vörösiszap-tározón a természetes ökoszisztéma védelmében

Kétségtelenül beköszöntött a tavasz! Az egyhangú, barna földet vidám fűcsomók színesítik. Egyre több tavaszi hírnök jelzi a tél elmúltát, tarkává és illatossá varázsolva a tájat. Rügyeznek a fák, élvezzük a napsugarakat. A vándormadarak is visszatérnek délről, a rovarok kibújnak földalatti menedékükből, poszméhek döngicsélnek, életre kel a természet a téli tetszhalálból. Nincs ez másképp az almásfüzitői vörösiszap-tározókon sem, amelyeket már lefedtünk, füvesítettünk, visszaadtunk a természetnek.

Ilyen a VI-os vörösiszap-tározó is, amely teljesen fedett, pontosan olyan, mint egy szép, természetes ligetes mező. Ezen a tavaszon és nyáron azonban ennek a tározónak nagy részén továbbra is csak a földet láthatják majd az arra járók. Mi ennek az oka? Mi történik ezen a vörösiszap-tározón?

Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a VI-os tározón a sok évvel ezelőtt lefektetett fedőréteg vastagsága nem megfelelő. Annak érdekében, hogy hosszú távon fenntartható legyen a természetes növénytakaró, rétegvastagítás mellett döntöttünk.

A munkálatok tervét az előírásnak megfelelően benyújtottuk az illetékes hatósághoz, és a szükséges engedélyeket megkaptuk. A terület rendbetételét 2017-ben kezdtük el. Munkatervünk szerint több évig fog tartani az elvékonyodott, erodálódott felszín egészének befedése. A tavaly tavasszal elkezdett földmunkákkal nyár elejére végeztünk, ősszel pedig a megfelelő, speciális fűkeverékkel bevetettük a területet. Idén pontosan ugyanezt a menetrendet irányoztuk elő.

Az ütemtervet tartjuk, az elmúlt év során a rétegvastagításra szoruló felszín egy harmadán végeztük el a szükséges munkálatokat, idén egy újabb harmad áll előttünk. A felszínt itt is a korszerű, az uniós előírásoknak megfelelő rekultivációs fedőanyaggal fedjük le, amelyet a közeli VII-es tározón végzett hulladékhasznosítással állítunk elő.

Ez az anyag a természetes talajhoz hasonló jellemzőkkel és összetevőkkel rendelkezik. A fedőanyag használatával egyben azt is elkerüljük, hogy máshonnan természetes termőtalajt kelljen idehozni, erre a nem mezőgazdasági hasznosítású területre. Ez az ún. passzív talajvédelem, a modern környezetvédelem egyik fontos alapelve.

A munkagépeink mostanában vonulnak ki a terepre, és terveink szerint június végéig befejezik a földmunkát. A területet ezután az időjárás függvényében ősszel füvesítjük, így jövőre egy újabb jelentős területen állhat helyre a természetes ökoszisztéma.

Legutóbbi hozzászólások
Pálma
Haszonnövények ültetésének volt ipari területen nincs értelme, de füvet és egyéb növényeket lehet telepíteni!
2018. április 18. szerda, 10:35
Tovább a teljes bejegyzéshez
764 Hits
2 hozzászólás

Rajzpályázat 3-8 éves gyerekeknek

A Vörös és Zöld blog rajzpályázatot hirdet Almásfüzitőn és környékén (Komárom, Naszály, Dunaalmás, Neszmély, Szomód, Tata) élő (3-8 éves) gyerekeknek. A pályázat eredményhirdetése
az almásfüzitői Füzitői Napokon 2018. május 26-án lesz.

A pályázat témája: A rajzpályázatra olyan alkotásokat várunk, amelyek bármilyen módon bemutatják a tavasz szépségét, az éledő természetet, azt, hogy miért fontos számunkra, hogy vigyázzunk a természet értékeire, óvjuk a madarakat, állatokat, növényeket. Az alkotás témája lehet egy tavaszi kirándulás, bármilyen tavaszi munka a kertben, vagy a tavasszal nyíló virágok, a zöldbe boruló természet, a megérkező énekes madarak bemutatása.

Pályázati feltételek
Pályázni egyénileg lehet, egy gyerektől egy munkát fogadunk el. A pályaművek technikai megvalósítása bármilyen eszközzel történhet. A rajzokat-alkotásokat kizárólag digitálisan várjuk a következő e-mail címre: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az e-mailben a következő adatokat kérjük megadni: pályázó neve, életkora, lakhelye, elektronikus értesítési címe.

A pálya műveket elbíráló zsűri tagjai a Vörös és Zöld blog szerzője, az almásfüzitői Petőfi Sándor Kulturális Szabadidő Központ és Könyvtár igazgatója, valamint egy rajztanár.

Díjak
Első helyezett: tollas ütő szett
Második helyezett: sportdzseki
Harmadik helyezett: rajzkészlet
4-10 helyezett: fidget spinner
1-3 közönségdíj*: tollas ütő szett

*(A beérkező pályaműveket feltöltjük a Facebookon egy alkalmazásba, melynek segítségével szavazni lehet rájuk március 19-én éjfélig.)

Fontos!
A pályázat benyújtója tudomásul veszi, hogy a beküldött pályaműveket a kiíró szabadon felhasználhatja online (Facebook oldalán,a kapcsolódó weboldalain, az Instagram oldalán), valamint nyomtatott formában (kiadványokban, kiállításon stb.) azzal, hogy a szerző nevét megemlíti. A legjobb pályaművek felkerülnek a kiíró honlapjára, Facebook és Instagram oldalára.

Beküldési határidő: május 12. (két héttel a rendezvény előtt)
Eredményhirdetés: május 26.

Tovább a teljes bejegyzéshez
368 Hits
0 hozzászólás

Fotó- és videó pályázat 10-14 éves fiataloknak!

A Vörös és Zöld blog fotó- és videó pályázatot hirdet Almásfüzitőn és környékén (Komárom, Naszály, Dunaalmás, Neszmély, Szomód, Tata) élő 10-14 éves fiataloknak!

A pályázat témája: A fotó- és videó pályázatra olyan alkotásokat várunk, amelyek bármilyen módon bemutatják a tavasz szépségét, az éledő természetet, azt,hogy miért fontos számunkra, hogy vigyázzunk a természet értékeire,óvjuk a madarakat, állatokat, növényeket. Az alkotás témája lehet egy tavaszi kirándulás, bármilyen tavaszi munka a kertben, vagy a tavasszal nyíló virágok, a zöldbe boruló természet, a megérkező énekes madarak bemutatása. A videó hossza ne legyen több 20 mp-nél!

Pályázati feltételek
Pályázni egyénileg lehet, egy fiataltól egy munkát fogadunk el. Az alkotásokat kizárólag digitálisan várjuk a következő e-mail címre: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az e-mailben a következő adatokat kérjük megadni: pályázó neve, életkora,lakhelye, elektronikus értesítési címe.

A pályaműveket elbíráló zsűri tagjai: a Vörös és Zöld blog szerzője, az almásfüzitői Petőfi Sándor Kulturális Szabadidő Központ és Könyvtár igazgatója, valamint egy rajztanár.

Díjak
Első helyezett: tollas ütő szett
Második helyezett: spor tdzseki
Harmadik helyezett: rajzkészlet
4-10 helyezett: pendrive
1-3 közönségdíj* : sportdzseki
*(A beérkező pályaműveket feltöltjük a Facebookon egy alkalmazásba, melynek segítségével szavazni lehet rájuk március 19- én éjfélig.)

Fontos!
A pályázat benyújtója tudomásul veszi, hogy a beküldött pályaműveket a kiíró szabadon felhasználhatja online (Facebook oldalán,a kapcsolódó weboldalain, az Instagram oldalán), valamint nyomtatott formában (kiadványokban, kiállításon stb.)azzal, hogy a szerző nevét megemlíti. A legjobb pályaművek felkerülnek a kiíró honlapjára, Facebook és Instagram oldalára.

Beküldési határidő: május 12. (két héttel a rendezvény előtt)
Eredményhirdetés: május 26.

Tovább a teljes bejegyzéshez
304 Hits
0 hozzászólás

Orvosi somkóró: a sokoldalú gyógyító

Az orvosi somkóró – mint neve is mutatja – egyértelműen gyógynövény, már Hippokratész is megemlíti könyveiben. A magyar népi gyógyászat is előszeretettel alkalmazta, közkedveltségéből mára sem veszített.

Népszerűségéről tanúskodik számtalan neve, ezért most egy kis nyelvészkedésbe bocsátkozom. A somkóró neveinek egy része Méliusz Juhász Pétertől származik, aki református püspök, egyháztudós, író, botanikus volt egyben. Herbárium című műve az első magyar orvosi füveskönyv. Ebben találjuk a somkóróra például a dutkóró nevet, Melius alkotását, ahol a név előtagja a dudva, gyom származéka, a kóró utótag magyarázata: „mert igen magas mint egy ember”. A búskóró előtag népetimológiával keletkezett. A medvefű név is Méliusz püspök szerzeménye.

A somkórót nevezték molyfűnek, ami a német Mottenkraut tükörfordítása, a névadás magyarázata pedig az, hogy a növény szára szétdörzsölve és szárításkor erős kumarinillatot áraszt, ezért molyűzésre használták. Ismerik patikai mézkerep néven, ami valószínűleg a sárkerep analógiájára jött létre, a névadás alapja pedig a növény méztartalmú virága. A mészkerep előtagja népetimológiával keletkezett. Talán az egyik legszokatlanabb elnevezés a hasonlóságon alapuló névátvitellel kialakult királyné asszony káposztája.

Maga a somkóró összetett szó, az ótörök eredetű som előtag valószínűleg hasonlóság alapján került a névbe, mert a virágok sárga színűek, mint a som virágai, a kóró utótag magyarázó szerepű.

Európa és Észak-Ázsia teljes területén megtalálható. A lágyszárú növény a meszes talajon érzi jól magát, találkozhatunk vele legelőkön, szőlősökben, parlagon hagyott területeken és utak szélén. 30-80 cm magasra nő meg. Létezik egynyári és kétnyári verziója. Az áttelelő somkóró első évében csak az ujjnyi vastagságú főszár fejlődik ki néhány szárrüggyel. A következő évben ezekből a szárrügyekből további szárak nőnek ki. A többszörösen elágazó száron hármasával nőnek a fogazott szélű levelek. Sárga virágai egész nyáron pompáznak. Az illatos virágocskák a szárak végén fürtökbe rendeződnek.

Ezeket a májustól augusztusig gyűjthető aranyszínű fürtöket használhatjuk fel gyógyításra. Számos alkalmazási módja van az orvosi somkórónak. Többek között készíthetünk belőle teát, használhatjuk borogatásként, de különböző krémek, kenőcsök alapanyagát is képezheti. Kumarintartalmának köszönhetően illatosító, pácoló alapanyagok készülnek belőle, valamint élelmiszerek, például sajtok vagy sörök ízesítésére is használja az élelmiszeripar.

Az orvosi somkóró érösszehúzó hatása nagyon hasznos az orvoslásban. Ha teát főzünk belőle, enyhíti a migrént, a hörghurutot. Házi alkalmazása: egy teáskanálnyi gyógynövényt forrázzunk le 2-2,5 dl vízzel, és 10 perc után szűrjük le! Az így kapott főzetet naponta 2-3 alkalommal fogyaszthatjuk az optimális hatás érdekében. Emésztési zavarokra is ihatjuk az orvosi somkóróból készült teát, puffadás és fokozott bélgázképződés esetében hatékonyan segít.

Ha ez még mind nem volna elég, rándulásokra, zúzódásokra is használhatjuk a somkórót, sőt a szempanaszokat is enyhítheti. Ez utóbbi tulajdonsága különösen fontos lehet az egész nap számítógép előtt ülők, vagy füstös környezetben dolgozók számára. A borogatás pontosan úgy készül, mint a tea, ám ez esetben a leszűrt gyógynövényt használjuk és nem a folyadékot. A leforrázott gyógynövényt tekerjük gézdarabba, és helyezzük a fájó felületre húsz percre. Fájdalmunk enyhülni fog, a jobb, tartós hatás érdekében pedig megismételhetjük a kezelést naponta többször.

Véralvadásgátló hatása miatt, azoknak, akik ilyen hatású gyógyszert szednek, tilos az orvosi somkóró használata! Túlzott alkalmazása persze senkinek nem ajánlott, ugyanis a benne található nyugtató hatóanyag nagy mennyiségben fejfájást, szédülést idézhet elő.

Jó közérzetünket nem csak gyógyszerként garantálhatja az orvosi somkóró, kellemes illatának köszönhetően illatosítóként is használhatjuk. Sőt, ahogy egy molyfűhöz illik, ha egy szárított csokor virágot a ruhásszekrényünkbe helyezünk, a molyok messze elkerülik még a környéket is.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1380 Hits
0 hozzászólás

Napi fél liter tej

Tudták, hogy Földünk elektromos áramfogyasztása 2013 és 2017 között csaknem megduplázódott? Így persze érthető, hogy egyre többet hallunk zöld irodákról vagy környezetbarát számítógépekről. Igen, ma már az új gépek többsége sokkal energiatudatosabb, és ha okosan használjuk ezeket, akkor elmondhatjuk: e téren is tettünk unokáink jövőjéért egy keveset.

Kezdjük egy rövid fejszámolással! Egy ötéves asztali számítógép éves fogyasztása hozzávetőlegesen 17 ezer forint, az összeg 44 ezerre felmehet, ha bekapcsolva hagyjuk a gépet, akkor is, amikor nem használjuk. 130 forintunk bánja, ha éjszakára „készenléti üzemmódban” hagyjuk számítógépünket. Ha új gépet, de régebbi típust vásárolunk, szintén ezzel a költséggel kell kalkulálnunk. Jobb választás ennél egy modern kettő az egyben, azaz tabletként és notebookként is használható készülék. Ezeknek az eszközöknek jelentős előnye a passzív hűtés, amelynek köszönhetően éves fogyasztásuk mindössze 550-1100 forint körül van. Amennyiben önálló notebook mellett döntünk, ehhez képest akkor is csak kétszeres költséggel számolhatunk. Ez még mindig töredéke az asztali számítógép energiazabálásának! Ráadásul a gépünk mobil, ha szükséges, magunkkal vihetjük, és otthon sem csak az íróasztalunknál ülve használhatjuk.

Tehát nagyságrendileg napi fél liter tej árát megtakarítjuk, ha energiatakarékos gépet választunk, és azt környezettudatosan működtetjük. Van, akinek ez semmi, másoknak nem sok, sokaknak pedig számít. A legtöbbet azonban a Föld lakossága nyeri, ha az áramfogyasztással minden lehetséges módon takarékoskodunk. Nem lemondásról beszélek, csak a pazarlás elkerüléséről.

Léteznek úgynevezett az all-in-one megoldások, azaz egybegépek. Aki még nem látott ilyet, úgy tudja elképzelni, mintha az asztala melletti tornyocskát a monitor hátába építették volna. És valóban ez történik! Miért jobb egy ilyen gép? Leegyszerűsítve, mivel nincs benne hűtőventilátor, ezért kevesebb energiát fogyaszt, tehát környezetkímélőbb egy hagyományos gépnél. Van még egy nagy értéke: a felhasználó idegrendszerét is kíméli, mert nem zúg. Hátrányuk, hogy áruk általában magasabb a hagyományos gépekénél.

Nagy áramfogyasztó alkatrész egy számítógépben a grafikus kártya is. Érdemes minél modernebbre cserélni, mert így nemcsak jobb eszközünk lesz, de takarékosabb is.

Lépjünk tovább! Önnek, kedves olvasóm, hány úgynevezett perifériás berendezés kapcsolódik a gépéhez? Van nyomtatója, szkennere, hangszórója, DVD-olvasója esetleg TV-tunere? Ha még nincs, csak szeretne venni a közeljövőben, érdemes átgondolnia, hogy pontosan mire van szüksége. Ha például évente csak egyszer-kétszer szkennel, lehet, hogy nem érdemes ilyen eszközbe beruháznia, jobb megoldás alkalmanként egy másolószalonba elmennie.

Ha pedig vásárol, válasszon minél gazdaságosabb eszközt! Egy nyomtatónál az alacsony áramfogyasztás mellett szempont a hatékony festékfogyasztás is. A monitor kiválasztásakor számos paraméter segít dönteni, hogy melyik inkább környezetbarát. Ha viszont már megvettük, fényerejét vegyük alacsonyabbra, és állítsuk be, hogy ha huzamosabban nem használjuk, váltson „alvó” üzemmódra, ugyanis a számítógép tartozékai közül a képernyő fogyaszt a legtöbbet.

A legfontosabb szabály minden egyes eszközre, amit már említettem is: mindig kapcsoljuk ki a gépet, ha nem használjuk! Ez egyetlen gombnyomás, mindössze! Még jobb, ha a számítógépet és minden tartozékát kapcsolható elosztóba csatlakoztatjuk, így az összes eszközt lezárhatjuk egy mozdulattal.

Gondolta volna, hogy az sem mindegy, hány program fut párhuzamosan a gépen (a böngészőben megnyitott számtalan oldalról nem is beszélve)? Ezek sokszor teljesen feleslegesek, csak értelmetlenül eszik az elektromos energiát.

Lépjünk tovább az asztali gépnél!

Miért is kell, hogy a telefonunk vagy tabletünk wi-fi jelet keressen akkor is, amikor éppen semmi szükségünk rá, mert éppen kirándulunk, edzésen vagyunk vagy színházban? A Bluetooth-os kapcsolatkeresés is rengeteg energiát emészt fel, a nap nagy részében fölöslegesen! Vajon a mobiltelefonunk minden energiatakarékos lehetőségét kihasználtuk már? Valószínűleg nem. Pedig minden operációs rendszer felkínálja az energiatakarékos üzemmódot. Szerintem érdemes ennek beállítására rászánnunk pár percet!

Tovább a teljes bejegyzéshez
1960 Hits
0 hozzászólás

Násztánca a madárvilágban egyedülálló

Rendszeres olvasóim ismerhetik kis barátunk egy közeli rokonát, a látványos násztáncáról híres búbos vöcsköt, mert korábban már bemutattam. Most a család legapróbb tagja lesz soron, a nevében is kis vöcsök. Az ő násztáncuk nem szép, hanem szokatlan. Ám erről később! Kis termetüket sokszor számosságukkal ellensúlyozzák: Magyarországon ez a legelterjedtebb vöcsökfaj. Eurázsiában őshonos, de találkozhatunk vele Afrikában, Közép- és Dél-Ázsiában, illetve a távoli Ausztráliában. Ahol a téli hideg időszakra befagy a számára létfontosságú víz, onnan délre vonul. Magyarországon találkozhatunk áttelelő párokkal, bár ez kockázatos számukra, mivel ilyenkor jelentősen csökken a megfelelő táplálék mennyisége.

Ennek a kis vízimadárnak a teljes testhossza 25-29 cm, sőt nyaka is arányosan rövidebb rokonainál. A szárnyvégei közötti fesztávolság általában 40-45 cm. Tollazata egyszerűbb a búbos vöcsökénél. Párkereséskor a kis vöcsök tollazata barnásan csillogó fekete, hasa szürkésfehér, melyen sötét foltokat visel. Nyaka rozsdavörös színű, míg feje testéhez hasonlóan feketés. Szeme vörösesbarna, csőre pedig két színű: töve fehér, a hegye pedig fekete. Téli tollazata lényegesen egyszerűbb, ilyenkor egész teste szürkésbarna, hasa, fara és nyaka kissé világosabb. A két nem között nincs látványos különbség megjelenésben.

Lakhelyül állóvizeket választ – ebből nálunk bőséges a kínálat. Mivel a vöcsök a vízből szerzi táplálékát, fontos, hogy a tó vagy holtág legalább egy méter mély legyen. Madárkánk speciális vadásztechnikája az alábukás, így szerzi meg fő táplálékát, a vízi rovarokat, csigákat vagy apró halakat. Néha vízinövények is szerepelnek az étlapján. A kisebb zsákmányt már a víz alatt lenyeli, a nagyobbakkal visszatér a víz felszínére.

Kedveli a sűrű növényzettel benőtt vízpartokat. A vízinövények közé rejti fészkét, melyet nádszárakból, gyékényszárakból, hínárból és egyéb növényekből állít össze. Otthona a vízen úszik, itt rakja le tojásait is, és költi ki kicsinyeit.

A kis vöcsök násztánca nem olyan látványos, mint rokonaié. A párok egymás felé úsznak, ki-kiemelkednek a vízből, és, nem túl romantikus gesztusként, fészekanyagot adnak egymásnak. A párosodás aktusára külön fészket építenek, melyet később nem használnak. A madárvilágban egyedülálló, hogy a párzás után kis pihenőt tartva megismétlik az aktust, de ezúttal fordított szerepkörben, így a madármegfigyelőknek nagyon nehéz megállapítaniuk, hogy melyik egyed milyen nemű.

Fészekterületét más madaraktól foglalja el. Ez sok esetben összetűzésre ad okot, a terület birtoklásának kérdését sokszor csípésekkel és taposással harcolják ki. A párok hazánkban évente kétszer költenek, de általában csak egyszer töltik meg fészekaljukat. A vízen úszó fészekbe 5-7 tojást rak le a tojó. 19-20 napnyi váltott kotlás után a kikelt kis vöcskök már tudnak úszni. Sőt, az egynapos fiókáknak még a merülés sem jelent gondot. Mivel a fiókák nem egyszerre törik fel a tojáshéjat, gyakran előfordul, hogy az egyik szülő még a tojásokat melegíti, a másik a már kikelt kicsiket trenírozza.

A hazai fészkelő állomány 3300-5000 párra tehető. Magyarországon a kis vöcsök védett madár, eszmei értéke 50 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
1439 Hits
0 hozzászólás

Egymillió szűrőegységgel dolgozik. Mi az?

Kitalálták? Segítségképpen még hozzáteszem: az emberi szervezet egy létfontosságú szerve. Nos így már bizonyára tudják, ez a vese. Kétségtelenül fontos szervünk, ezt az is mutatja, hogy külön világnapja van, március 9-én tartjuk. Nem véletlen, hogy figyelemfelkeltő napot szentelt a világ a vesének, mert normál hétköznapokon viszonylag kevesebb szó esik róla. A tüdőről, szívről, az érrendszerünkről többet olvashatunk. Természetesen ezek nélkül sincs élet, de a vesénkkel is többet kellene törődnünk.

Ez az emlősöknél kialakult szerv az anyagcserében játszik meghatározó szerepet, a vese választja ki a vízoldékony anyagcsere-végtermékeket. Szerepkörébe tartozik a só- és vízháztartás szabályozása. Olyan feladatokat is ellát, mint a vérnyomás-szabályozás vagy a vörösvértest-termelés és a kalcium-anyagcserét szabályozó anyagok előállítása. Tudományos részletezés nélkül is látható ebből, hogy szervezetünk vegykonyhájának központi eleme e páros szervünk. Ha valaki nem tudná, gerincünk ágyéki részének magasságában helyezkedik el, szimmetrikusan jobb és bal oldalunkon. A gyakorlatra lefordítva, ha két tenyerünkkel megtámasztjuk derekunkat, nos, akkor körülbelül meg is találtuk, hol van a vesénk. Ez a babszemhez hasonló szerv egy felnőtt ember esetében 120 grammot nyom, 12 cm hosszú és 6 cm széles. Jó is a hasonlat, hiszen olyan, mint a mesebeli Babszem Jankó. Kicsi, de erős, vagy még inkább hatékony. Hogy mennyire csodás szervről van szó, azt érzékeltesse néhány adat is!

Fotó: Jahn Campbell http://bit.ly/2CR67y1

A szervezetünkben keringő vér egyötöde áthalad rajtuk, és nem ám csak úgy átfolyik! Mint egy igazi laborban, a vesék átvizsgálják vérünket, és percenként 1-1,2 litert meg is tisztítanak. Vesénként egymillió szűrőegység, úgynevezett nefron szorgoskodik ezen, gondoskodva arról, hogy szervezetünkbe ne kerüljenek vissza nemkívánatos anyagok. Hogy mi lesz a kiválasztott anyagok sorsa? Ez egyszerű: a vizelettel távoznak belőlünk. Nem is ragozom tovább, ennyiből is érthető, hogy kulcskérdés az egészségük, a normális működésük. Sajnos igen sokan a gyakorlatból is tudják ezt, mert már volt veseproblémájuk. És sokan vannak, akiknél igen nagy a kockázata, hogy vesebetegek lesznek, vagy lényegében már azok, csak nem tudnak róla, ez a betegség ugyanis hosszú éveken át tünetmentes lehet.

Ma Magyarországon minden tizedik ember szenved valamilyen vesebetegségben. Évente 500-600 ezer beteget kezelnek vesebajjal, nagyságrendileg 300 vese-transzplantációt végeznek el kórházainkban, és több mint hatezer veseelégtelenségben szenvedő ember szorul dialízisre. A dialízis során a salakanyagokat és folyadékot mesterségesen, a vese helyett távolítják el a szervezetből. Egy ilyen, alkalmanként legalább 4-5 óra hosszat tartó kezelésre legalább hetente háromszor szüksége van az érintettnek. Ez a betegek és sokszor hozzátartozóik mindennapjait meghatározza, egész életükre kihatással van, hiszen sokaknak az is gondot okoz, és több órába telik, hogy például egy kistelepülésről eljussanak egy dialízis-központba. Érdemes tehát odafigyelni arra, amit ki-ki megtehet, hogy veséje egészségét megőrizze.

A veseelégtelenséghez sokszor olyan népbetegségnek számító okok is vezethetnek, mint az elhízás, vagy a cukorbetegség. Ezek kialakulása egészség-tudatossággal, egészséges táplálkozással megelőzhető (Lásd korábbi bejegyzésemet a cukorbetegségről: A három vágtató ló. Az egészséges táplálkozásról többször is írtam, az egyik legutóbbi itt található.) Ellenőrizzük rendszeresen vércukorszintünket!

A sóbevitel korlátozása szintén lényeges. A napi ajánlott mennyiség 5-6 gramm (ez kb. egy teáskanálnyi sónak felel meg). Ez a teljes bevitelre vonatkozik! Tudták, hogy a készételekben, konzervekben, felvágottakban is sok só van? Erről szerintem hajlamosak vagyunk elfeledkezni.

Amiről rengeteget beszélünk manapság, mégis kevesen tartják be: a jó egészséghez elengedhetetlen, hogy elegendő folyadékot igyunk! Ha rendszeresen legalább 2 liter vizet fogyasztanánk naponta, a veséinket is segítenénk munkájukban.

A dohányzás úgy, ahogy van, számtalan okból káros és egészségtelen, mindemellett a veséket is rombolja. Lelassítja a véráramlást, így a vesedaganatok kialakulásának esélyét megduplázza. Szintén káros anyagként érzékeli szervezetünk a túlzott gyógyszerbevitelt. Különböző gyógyszerek rendszeres szedése (ilyenek például a gyulladásgátlók) vesekárosodást okozhat. Kérjük orvosunk segítségét, hogy a leginkább vesebarát gyógyszert írja fel nekünk!

Sokan tudják, hogy a magas vérnyomás agyvérzéshez vagy szívinfarktushoz vezethet, de kevesen tudnak róla, hogy a vesebetegségek kialakulásáért is felelős lehet. Ellenőrizzük rendszeresen vérnyomásunkat!

A rendszeres mozgás, az aktív életmód csökkenti a magas vérnyomást, így csökkenti a krónikus veseelégtelenség kialakulásának kockázatát. Legyen szó 30 perc sétáról, futásról, kerékpározásról, a mozgás bármilyen formája jó hatással van anyagcserénkre és vesénkre.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2089 Hits
0 hozzászólás

Üstökös gyöngyike: kertjeink kék csodája

Hazánk egyik kedvelt dísznövénye az üstökös gyöngyike. Kis kék fürtjeivel akkor igazán látványos, ha nagyobb tömegben pompáznak egymás mellett. Sok kertben szegélynövénynek alkalmazzák. A liliomfélék családjába tartozó rokonság elég nagy, közel 30 fajt sorolnak a nemzetségbe. Az üstökös gyöngyike számos néven ismert, mivel Magyarországon őshonos, tájegységenként más és más néven illetik. A kék kígyóhagyma igen információ-gazdag elnevezés, három fontos adatot is közöl: megnevezi a virág színét, a „kígyó” utal a növény formájára, hosszú szárán mint a kígyó feje, ül a virágzat, a „hagyma” pedig szaporításának módjáról tájékoztat. A mezei jácint név szintén sokat elárul: vadon (is) terem, és a jácintra emlékeztet a virága. Nevezik még üstökös madártejnek és üstökös sármának, mert a növény szára fehér nedvet eresz, amikor letépik. Az üstök pedig nem is szorul magyarázatra annak, aki már látta a virágzatot: felső virágocskái mint egy borzas üstök ülnek a száron meghúzódó szerényebb virágok felett.

Feltehetően Kis-Ázsiából és a mediterrán vidékekről terjedt el. Üstökös gyöngyikével Magyarország közép és nyugati részén találkozhatunk többnyire. Ezen belül leginkább a szántóföldeket, cserjéseket választja lakhelyéül. Mivel szívós növény, az ember közelében is megtalálhatjuk, szőlősökben, kaszálókon és utak mentén gyakran előfordul.

Évelő, tehát bár a földfelszínen látható szár, levélzet és virágzat a tél közeledtével elpusztul, a föld mélyén rejtőzködő hagymája átvészeli a hideg időszakot, és a következő évben ismét kihajt. 30-100 cm magasra nő egyenes szára. Levelei, mint a hagymások általában, szinte olyan hosszúak, akár a növény szára. A levelek felülete érdes, szélük finoman fogazott, szélességük elérheti a 3 centimétert.

A növény különlegessége, hogy rokonaitól eltérően nem egy összefüggő fürtben nőnek apró kék virágjai. Az üstökös gyöngyike szárának végén növő virágok hosszú kocsányon üstököt képeznek. Így olyan hatást kölcsönöznek a növénynek, mintha a kis virágok valójában egy nagy virág szirmai lennének. Először a felső virágok nyílnak ki, melyek szépségükkel, élénk színükkel magukhoz vonzzák a beporzáshoz elengedhetetlen rovarokat. A szép felső virágok azonban meddők, így a növény szaporodása az alsó virágok feladata. Ezek barnák, kocsányos száruk rövid és háromrekeszű tokot képeznek a növény érésekor. A virág május és június hónapokban éri el teljes pompáját, a következő hónapokban már a magokat érleli.

Nem véletlenül kedvence a kertészeknek, hiszen szépsége ellenére gondozása nem igényel különösebb figyelmet. Meghálálja, ha a virágzás után megfelelő tápoldatot kap, ez biztosítja a jövő évi gazdag virágzást. Leveleit csak akkor szabad leszedni, ha már elsárgultak, másképp könnyen elpusztul az üstökös gyöngyike. Mivel nem túltermesztett növény, a kártevőkkel szemben ellenálló.

Ha szaporítani szeretnénk, magvetéssel, vagy egyszerűbben hagymaültetéssel tehetjük meg. Egy ötlet a hobbikertészeknek: nagyon szép összképet nyújt, ha nefelejccsel vegyesen ültetjük.

Tovább a teljes bejegyzéshez
914 Hits
0 hozzászólás

Szavazzunk a zengővárkonyi hős szelídgesztenyére!

2011-ben emelte nemzetközi szintre „Az év fája” versenyt az Enviromental Partnership Association (EPA) szervezet azzal a céllal, hogy Földünk legnagyobb növényeit, a fákat, a figyelem középpontjába állítsák. Nem öncélúan, természetesen. A teremtés (lomb)koronáira egyre több veszély leselkedik ugyanis. A mértéktelen erdőirtás Földünk egyik nagy környezeti problémája. Leginkább a fák biztosítanak számunkra oxigént, gyökereikkel megvédenek a földcsuszamlásoktól, otthont biztosítanak madaraknak és kisebb emlősöknek, a rovarokról nem is beszélve, és számtalan közülük ennivalót is kínál. A verseny tisztelgés tehát a fák előtt, és egyben figyelemfelhívás, hogy becsüljük meg őket, ne vágjunk ki értelmetlenül még fiatalabb példányokat se, hiszen saját környezetünket pusztítjuk ezzel.

Forrás: www.treeoftheyear.org

A történelmi időkben, mikor az ember szorosabb kapcsolatban élt a természettel, a fákat tisztelet és megbecsülés övezte. Őseink szemében a fa az életerő és az öröklét szimbóluma volt. Gyökere mélyre fúródik a földbe, törzse a mi világunkat képviseli, míg ágaival a magasba nyúlva kapcsolatot teremt az ég és a föld között. Szinte minden népnek volt legendás fája. Az Yggdraszill a skandináv mitológia kőrisfája: a világ közepén áll, annak szerkezetét tartja. A Kalevalában tölgyfa a világfa. De a keresztény világban is fát állítunk minden évben, mely lelkünk örök létét szimbolizálja.

Forrás: www.treeoftheyear.org

Bármilyen mítoszok is övezzék a fákat, ezek a növények részt vesznek hétköznapjainkban. Ha elered az eső, első gondolatunk, hogy hol találunk egy sűrű lombú fát, amely alatt szárazon maradhatunk. Elég kilépni az utcára, elsétálni egy parkba, kirándulni az erdőbe – mindenhol gyönyörű fákkal találkozhatunk. Mindegyik különleges a maga módján: az akácfa tüskés, a diófa terebélyes, a cseresznyefa termése finom.

A verseny előzménye Csehországból indult, a Nadace Partnerství szervezet találta ki 2002-ben. Idén 13 európai ország csatlakozott a versenyhez, ez a szám persze évről évre változik, hiszen bárki benevezhet egy-egy fát, tehát sok múlik egy-egy ország polgárainak aktivitásán.

A nálunk idén 8-ik alkalommal megrendezett versenyt háromszor nyerte meg magyar fa, és olyan is volt már, hogy az előkelő második helyen végeztünk. Például éppen szűkebb pátriám, Tata öreg platánja járt így 2015-ben. Az észt győztessel nehéz lett volna versenyezni, hiszen egy focipálya közepén álló tölgyfának nagy rajongótábora lehet. Pedig a mi platánunk sem kispályás! A tatai Öreg-tó partján áll, immár 235 éve, közel húsz méter magas és 650 centiméter a kerülete.

Forrás: www.treeoftheyear.org

Az észtek mellett szólt az is, hogy tölgyfáról van szó, amely fafajta valamiért a szavazók kedvence. Már három évben elvitte az „aranyérmet” egy-egy példány. A tölgyön kívül egyedül a hárs tudott egynél több győzelmet kivívni. Minél idősebb egy fa, annál nagyobb eséllyel indul. A nyertes fák általában 4-500 éves egyedek, de volt már 150 és egy 1100 éves fa is a dobogó első helyén.

A nemzetközi versenyt mindenütt megelőzi az országos megmérettetés. Érdemes minél több fát nevezni, mert így nem csak egy-egy szép példányra irányul a figyelem, hanem egy-egy tájra, városra is. Hazánkat ebben az évben a zengővárkonyi szelídgesztenye képviseli. A 400 fős falu számára a fa a folytonosságot, az élni akarást jelképezi a maga 300 évével. Az Oszmán Birodalom alól felszabadult Magyarországon szökkent szárba, azóta uralkodtak fölötte császárok, királyok, diktátorok, de ő csak türelmesen növekedett napról napra. Sőt, a 70-es években fel is gyújtották, de a fa nem adta meg magát. Nem csoda, hogy elnyerte a „szelíd túlélő” becenevet.

Forrás: www.treeoftheyear.org

A Pécsváradért Alapítvány egy rövidfilmmel mutatja be hősünket, amelynek most minden szavazatra szüksége van. Jelenleg 4621 vokssal a tízedik helyen áll, de a mi hozzájárulásunkkal könnyedén ugorhat még 4-5 helyet előre. Pillanatnyilag a portugál „fütyülő parafatölgy” vezeti a listát 10773 szavazattal. Hogy ne legyünk részrehajlóak, két fát szavazhatunk meg a 13 döntős közül. Ezen a linken regisztrálhatjuk szavazatainkat 2018. február 28-ig.

Tovább a teljes bejegyzéshez
2632 Hits
0 hozzászólás

Havasi partfutó: a vizek szerelmese

A partfutók családja igen gazdag: nagy partfutó, kis, sőt apró partfutó, alaszkai partfutó, tengeri partfutó és még Bonaparte-partfutó is létezik, hogy csak néhányat említsek. A havasi partfutó a leggyakoribb a Kárpát-medencében, Magyarországon leginkább a tavaszi és őszi átvonulás alkalmával találkozhatunk velük. Rokonaik a világ különböző tájain élnek.

Fotó: Csonka Péter

Az északi havasi partfutó a hideg területek kedvelője, Grönland és Izland területéről vonul Franciaországba és az Ibériai-félszigetre. A parti havasi partfutók Alaszka és Észak-Kanada területeiről költöznek át télire a meleg Floridába és Mexikóba. A hazánkban fellelhető „alpina” alfaj a skandináv országokból és Oroszország északi partvidékeiről vándorol a Balkán-félszigetre és a Kaszpi-tó környékére.

Egy fontos hasonlóság közös mindegyik partfutók által kedvelt területben: egytől egyig óceán- vagy tengerpart. Ugyanis a partfutók, mint nevük is mutatja, lételeme a víz. Azokat a vízpartokat szeretik, ahol a föld homokos, sáros, ahol a víz réttel, legelővel találkozik, mozgása lassú. Hazánkban leginkább az Alföld és a Dunántúl állóvizeit részesíti előnyben, de a hegyvidékek alacsonyan fekvő tavai körül is láthatunk pár példányt.

Már megjelenéséből is következtethetünk, hogy vízi madárral van dolgunk. Hosszú fekete lába segíti a vízben való haladásban. A lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozik. Méretében a pacsirtához hasonló, testének hossza 16-22 cm, míg szárnyfesztávja 33-40 cm. Hosszú csőre kissé lehajló, amelyet kiváló vadászfegyverként használ. Tollazata szezonálisan változik. A tavaszi-nyári nászidőszakban, mint a legtöbb madárnak, a partfutó színezete is pompásabb. Ilyenkor fejteteje, dolmánya, válla és farcsíkja rozsdavörös és barna árnyalatú. Minden tollának közepe fekete, ami még díszesebbé teszi. Hasán egy nagy fekete folt pompázik, teste többi része fehér, de tollazatának szára fekete. Téli öltözéke sokkal egyszerűbb: hasa fehér, teste többi részét szürkésbarna tollazat borítja, szépen belesimul a tájba.

Életmódja a vízhez kötött. Élelmét a vízben gázolva szerzi be. Alapvetően rovarlárvákkal, szúnyogokkal, apró rákokkal, pókokkal táplálkozik, de a növényi részeket is elfogyasztja. Ritkább esetben magvakkal is beéri. Mezőgazdasági haszna is van, hiszen kiváló és szorgalmas rovarirtó a vízparti ökoszisztémákban.

Tavaszi nászrituáléját az északi területeken tartja. A hímek hívogató hangját éjjel-nappal hallani lehet. Szárnyukat ilyenkor szokatlan módon tartják repülés közben, végül rezgő szárnnyal, trillázva ereszkednek alá. Mint egy látványos operaénekesi belépő, nem csoda tehát, ha a partfutólányok elalélnak. A havasi partfutó a legtöbb vízimadárhoz hasonlóan a szárazföldön rak fészket, erre megfelelő kisebb mélyedésekbe költ. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 21-22 napot kotlik.

A hazánkon átvonuló madárfaj Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

Tovább a teljes bejegyzéshez
869 Hits
0 hozzászólás